Verordnungen über die Bestattungen in den mittelalterlichen und neuzeitlichen Quellen aus dem Szeklerland

Written sources indicate that burials inside churches and within the churchyard enjoyed a special status throughout the Szekler region. For both Catholics and Protestants, burials in the church, mainly around the communion table, had a particular status linked to the belief that the chances for resurrection on the day of the Last Judgement were higher for those who were closer to the saints, to the sanctuary. Nobles, donors and benefactors of the church as well as clergymen would normally be buried there. However, the church allowed every social category to have a grave in the church against a certain amount of money. Burials in the church and in the churchyard were regulated by several ecclesiastic decrees that were disregarded most of the times. The austerity measures in the church protocols give us some information about those situations. In the Middle Ages the church was packed with graves, which, at the beginning of the early modern period, led to decisions to confine burials to the church crypt alone. However, the ecclesiastical regulations did not have the expected results of moving the cemetery outside the inhabited space. At the end of the 18th century, at the initiative of the secular authorities, began an evacuation process on sanitary considerations that ended only at the end of the 19th century and during which cemeteries were moved from inside the church to the churchyard

Săpături arheologice la biserica reformată din Tăuții Măgheruși (jud. Maramureș)

A Máramaros megyei Miszmogyorós (rom. Tăuții Măgherăuș) Nagybányától nyugatra, 11 km távolságra helyezkedik el. Református temploma a város központi részén található, a régi Tótfalu/Misztótfalu részen. A templomot a Nagybánya-Szatmár DN 1C nemzeti út veszi körül. A 2009 tavaszán a templom alapozása mellett végzett drénezési munkálatok kapcsán került sor megelőző régészeti feltárásra. A kutatás célja a templom építéstörténetének és a hozzá tartozó temető kapcsolatának megállapítása, annak időrendjének tisztázása volt. A régészeti kutatás során két szelvényt jelöltek ki: az SI/2009 felületet a templom déli falával merőlegesen nyitották, a templomhajó és a szentély találkozásánál, míg az S II/2009-est a szentély északi külső falával párhuzamosan nyitották a 16. században elfalazott sekrestyeajtó előtt. A kutatás során megállapították, hogy az S I/2009 szelvényben a templomhajó és a szentély alapozása és felmenő fala között létezik egy falelválás, ami arra utal, hogy ezek különböző fázisokban épültek. Mindezt a megállapítást alátámasztja az alapozás mélysége, a falszövet összetétele és a habarcs állaga. A falak környeztéből nem került elő leletanyag, amely alapján keltezni lehetne ezeket az építési periódusokat. Az \ud ásatás a templom körüli temető 27 temetkezését tárta fel. Figyelembe véve azt, hogy a temető csak részben kutatott, így a feltárt temetőrészlet alapján jelen elemzés csak részeredményeket tartalmaz és tájékoztató jellegű. Kiemelném azt a tényt is, hogy egy katolikus eredetű templomról és közösségről van szó, amely áttért a református vallásra, így a feltárt temetkezések elkülönítése és keltezése viszonylag nehéz feladatot jelent. Más temetőfeltárásokhoz hasonlóan, ahol sikerült elkülöníteni a katolikus és protestáns temetkezésket (lásd. Szentábrahám, Telekfalva, Teke), a miszmogyorósi református templom esetében ez nem volt lehetséges. A szegényes leletanyag alapján a temető használatának periódusát a 16-18. századra határozhatjuk meg